Mi az érintésvédelem (áramütés elleni védelem)?
Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, ennek következtében a testen keresztül folyó áram az élettani hatásai miatt az egyészséget, vagy súlyosabb esetben az életet veszélyezteti.
Ez a feltétel a gyakorlatban akkor valósul meg, amikor egy villamos üzemű szerkezet (pl.: mosógép) külső burkolata meghibásodás folytán feszültség alá kerül. A készülékek megérinthető részein megjelenő feszültséget nevezzük érintési feszültségnek, melynek nagysága az előírások szerint 50 V- nál magasabb érték nem lehet.
Az ilyen típusú veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik érintésvédelemnek (Hibavédelemnek).
Mi szabályozza a felülvizsgálatokat?
A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet és a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat, (a rendelet 2018. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel egyidőben hatályát veszti a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet) a következőket mondja ki:
19. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.
(2) Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés
- a) létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként;
- b) érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként;
- c) minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy
- d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén.
(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges
- a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;
- b) a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után;
- c) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy
- d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén.
(4) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villamos üzemi próba
elvégzése is elegendő – az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett – a rendkívüli munkavégzési körülmény elhárításának időtartamára ideiglenesen telepített villamos berendezésekre vonatkozóan, ha azokat független aggregátorról táplálják, vagy az ideiglenes csatlakozó berendezésbe áram-védőkapcsolót szereltek. A villamos működési próbát az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni.
(5) Működési próbát kell végezni:
- a) áram-védőkapcsolón és a korábban létesített feszültség-védőkapcsolón háromhavonta;
- b) ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-védőkapcsolón és korábban létesített feszültség-védőkapcsolón a telepítéskor és azt követően havonta.
(6) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
- a) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente, illetve a 2018 január 01-én életbe lépett 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet mellékleteként megjelent Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat alapján az iparilag alkalmazott kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon szabványossági felülvizsgálattal évente
- b)
a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet (a továbbiakban: KLÉSZ) alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken hatévente
A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 19. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján a következő rendelkezés lép:
„b) az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló rendelet (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet) szerinti lakóépület, kommunális épület és egyéb épület villamos berendezésein hatévente;”
- c) azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként háromévente.
(7) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.
Az R. 19. § (7) bekezdése helyébe a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján a következő rendelkezés lép:
„(7) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen.”
a 40/2017. (XII. 4. ) NGM rendelet alapján:
1.1.22.1. A villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos
szabványossági felülvizsgálatát a villamos berendezés használatbavételét követően
a berendezés üzemeltetője
- a) az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és hordozható
biztonsági transzformátorok esetén legalább évenként, - b) potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos
berendezésen, 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos
berendezésen, valamint e rendelet szerinti épületnek nem minősülő építmény
50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
továbbá jelentős villamos berendezésen legalább 3 évenként, - c) egyéb esetben legalább 6 évenként
Mi miben tudunk segíteni:
– A vizsgálatokat több éves szakmai tapasztalattal és minden esetben fokozott körültekintéssel végezzük.
– Minősítő iratokat két eredeti példányban készítjük mely minden esetben, tartalmazza egyenként a mérőpontokat táblázatos formában, valamint a könnyű rendszerezés segítésére egyedi sorszámmal. Minősítéseket megrendelő telephelyén nyújtjuk át, illetve postázzuk.
– Igény esetén Adobe -pdf formátumban illetve digitális (CD/DVD/e-mail) formátumot is tudunk biztosítani.
– Az árajánlat készítésénél figyelembe vesszük az együttesen megrendelt egyéb vizsgálatokat.
– Kivitelezőknek folyamatos kedvezményeket biztosítunk keretszerződés formájában. Továbbá igyekszünk segíteni munkájukat már az építés előkészítő és építési folyamatában is, hogy a lehető leggördülékenyebb és ez által legjobb ráfordítási hatásfokkal gyors átadás átvételt tudjanak produkálni megrendelőjük felé.